Körülbelül 2-3 éve vettem meg Petrik Adrienn: A másik kert c. könyvét. Már az első pillanatban láttam, hogy tetszeni fog ez a könyv, bár az ára kicsit soknak tűnt, de a könyv kinézete és mondanivalója igényes az érdeklődési körömet eltalálta. Azóta körülbelül 5x6 szor olvastam. Lehet, hogy kicsit fanatikusnak tűnök ebben a témában, hát valószínűleg az is vagyok J
Egyszerűen megragadott ez a könyv így többször is el kellett olvasnom. Főként tél végén szoktam olvasni, amikor már vágyjuk a tavaszt, a kertet és a természetet.
Most február vége van mindjárt tavasz. Egyelőre csak átlapozom, a könyvet a képeket nézegetem. Eljutottam a 65. oldalra az Első tavasz című fejezethez. A képen csodálatos fehér tulipánok, virágzó gyümölcsfák, reggeli napfény. Ahogy nézem, a képen a fehér tulipánokat bevillan az érzés az öröm.
Az érzés az öröm, amivel az írónő leírja a fehér tulipán történetét, csodálatos szépségét, kecsességét. Ha szó szerint nem is tudnám idézni a leírtakat, de az érzés az elragadtatottság megmaradt fejemben, szívemben az olvasás élményéből. Igen azt hiszem a jó könyvnek ez a lényege, ami megérte az árát, ami maradandót tudott adni. Ajánlom mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése